Nem vágjuk a centit - Öt éve szereltek le az utolsó sorkatonák
Veszprém - A napokban volt öt esztendeje, hogy véget ért a 136 éves tradíció, s az utolsó sorkatona is leszerelt a Magyar Honvédségtől. Azóta november 3-a az Önkéntes Haderő Napja. A sorozott hadsereg megszüntetéséhez azonban többéves folyamat vezetett el.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
2 hozzászolás
A '90-es évek biztonsági elemzései megállapították, az országot nem fenyegeti olyan fegyveres konfliktus, amely elérné a háborús küszöb mértékét, ily módon lehetővé vált a katonai szervezetek számának és létszámának csökkentése és a vezetés korszerűsítése. A változás fontos lépcsőfoka volt, amikor 1995-ben az Országgyűlés határozatot hozott a vegyes, vagyis az önkéntes és sorozott haderő létrehozásáról, majd a 2002-ben hivatalba lépett kormány kétéves előkészítést követően megszüntette a sorkatonai szolgálatot, 2004. november 3-án vágták le az utolsó centit a leszerelő honvédek.
|
Fontos előzmény volt a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetése szempontjából, hogy a 2002-ben hivatalba lépett kormány úgy ítélte meg, az ország gazdasági teherbíró képessége megengedi az önkéntes haderőre történő átállást, egy védelmi felülvizsgálat eredményei alapján pedig lehetővé vált, hogy a Magyar Honvédség létszáma csökkenjen, struktúrája ésszerűbbé váljon, korszerűtlen haditechnikai eszközeit kivonhassa a rendszerből.
Hosszú előkészítést követően, élénk társadalmi érdeklődés mellett 2004-ben zárult le a folyamat, amikoris november 3-án leszerelt az utolsó 1831 sorkatona. A magyar sorozott hadsereg utolsó tíz napját több helyőrségben is egy óriási, harminc méter hosszú, sárga centi jelképezte, amelyből minden nap közéleti személyiségek vágtak le egy-egy centimétert.
Jó szívvel emlékszik vissza a sorkatonai szolgálatra Szűcs Pál mérnökezredes, az MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred parancsnoka.
- A jó hangulat mellett hadnagyként sokat tanultam a sorkatonáktól, például sártéglát vetni, vagy épp nagybőgőzni - mondta el nevetve a parancsnok. - Tény, hogy a sorkatonai szolgálat megszüntetésével a kiképzésre nem kell annyi energiát fordítanunk, hiszen nem cserélődik olyan gyakran az állomány, ám a 2004-es döntéssel a hadsereg elvesztette azt a színességét, amit épp a kötelező szolgálatot teljesítő sorkatonák adtak meg. Fontos volt azért is, mert a sorozás révén az ország 17-18 éves korosztályának aktuális egészségügyi helyzetéről rendszeresen képet kaphattunk. Nem feledhetjük a honvédség tanító, a felnőtt életre felkészítő hatását sem, a sorkatonaság volt ugyanis az utolsó állomása annak a nevelési folyamatnak, amikor a társadalom még hatással tudott lenni a fiatalokra - hangsúlyozta Szűcs Pál, majd megjegyezte, a jelenlegi szerződéses, illetve hivatásos állomány mind a hozzáállását, mind pedig felkészültségét illetően nagyban különbözik a sorkatonákkal felduzzasztott hadseregtől. A különböző alakulatoknál szolgálók hivatásként tekintenek a katonai pályára, s perspektívát látnak abban, ennek megfelelően felelősen látják el feladatukat.
A kötelező katonai szolgálat megszüntetése óta eltelt öt évben egyébként az önkéntes haderő iránti kezdeti bizalom tovább erősödött. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter is többször hangsúlyozta, hogy a legfontosabb közintézmények bizalmi rangsorában második helyen áll a Magyar Honvédség, s az önkéntesen bevonult katonák már nemcsak életformaként, hanem a munkaerő-piaci szempontok és lehetőségek mérlegelésével választják a honvédelmi pályát. Éppen ezért komoly teher hárul az utánpótlás biztosításáért felelős toborzó- és érdekvédelmi központok, irodák munkatársaira, akik jól végzik munkájukat, hiszen tavaly 1302-en öltötték magukra a Magyar Honvédség egyenruháját, az idei év első tíz hónapjában pedig összesen 1646 szerződéses katona kezdte meg szolgálatát.
|
- Érezhető, hogy az utóbbi időben egyre többen érdeklődnek a katonai pálya iránt. A jelentkezőknek egy személyes elbeszélgetést követően az adott alakulatok aktuális létszámigényét figyelembe véve, végzettségüktől és szakképzettségüktől függően, az egész ország területére tudunk beosztásokat kínálni - mondta el kérdésünkre Horváth Gábor zászlós, a megyeszékhelyen működő toborzó- és érdekvédelmi iroda munkatársa.
A katonai hivatás iránt érdeklődőknek érdemes azt is tudni, hogy a toborzóirodák feladatkörébe tartozik a honvédségi tanintézetekbe történő továbbtanulási lehetőségek ismertetése, népszerűsítése, valamint a tiszthelyettes szakképző iskolába történő jelentkeztetés, de az irodában tájékoztatást kaphatnak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen induló képzésekről is.
Az évforduló kapcsán egy kedves katonatörténet felelevenítésére kértük dr. Szekeres Imre honvédelmi minisztert is.
- Három évvel ezelőtt Bagdadban jártam Havril András, akkori vezérkari főnök társaságában. A hivatalos fogadáskor az amerikai erők parancsnoka, egy négycsillagos tábornok régi barátként üdvözölte Havril vezérezredest. Később kiderült, hogy a mai napig tartó jó kapcsolat oka a szakmai ismeretség mellett az volt, hogy az interneten keresztül rendszeresen katonai stratégiai játékokban mérték össze tudásukat, amelyben egyébként legtöbbször a magyar fél, azaz Havril András bizonyult jobbnak.
Az önkéntes haderő létrejötte óta egyébként a Magyar Honvédségben minden év november 3-án nagyszabású rendezvénnyel emlékeznek meg a sorozás megszüntetéséről. Idén a HM az ötödik évforduló alkalmából százhúsz szerződéses katona számára múzeumlátogatást szervezett. A kiválasztott honvédek a Sziklakórházat és két honvédségi múzeumot tekinthettek meg, majd Tömböl László mérnök vezérezredes, vezérkari főnök a Stefánia Palotában köszöntötte a katonákat.
|
A hétköznapi ember számára talán idegen, kissé talán túlszabályozott, szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyokra épülő szervezetnek tűnhet a honvédség. Pedig a zavartalan és eredményes működéshez egyébként szükséges rend és fegyelem mellett ugyanúgy helye van itt a mosolynak és jókedvnek is, csak épp a katonák a rájuk kiszabott feladatot mindennél komolyabban veszik, vagyis a munka után jöhet csak a szórakozás. Ebben különbözik igazán a mai, professzionális haderő a sorkatonai szolgálatukat töltő nyegle legényektől. Hivatás, ahogy nyilatkozóink is több ízben kiemelték.
Azért a kötelező katonaságnak is megvolt a maga varázsa, ezt egy férfiember sem tagadhatja. Élethosszig tartó barátságok szövődtek gyakorlatozás vagy épp az elmaradhatatlan krumplihámozás közben, hogy a fogkefével történő folyosó-sakkozásról ne is beszéljek. És persze a centi, ami a szabadulás egyre közelgő napját jelképezte. Amikor a kidekorált lepedővel a nyakukban sörözni indultak leszerelő ifjak, talán nem is gondolták, hogy néhány esztendő múltán mosolyogva nosztalgiáznak majd, felidézve a sorkatonai szolgálat feledhetetlen emlékeit.
Címkék: Szekeres Imre, magyar honvédség, sorkatona, Szűcs Pál, Önkéntes Haderő Napja
- Lukács László |
- 2009 11 6 |
- 12:43
Béke időben nincs sorozás már.Volt katonaként(ht.)több évtizeden keresztül volt módom foglalkozni a sorállománnyal, együtt szolgálni a hazát.
Szép, nehéz, de vállalható időszak volt, igazi férfi munka, szolgálat.
A módosulását a sorozási rendszernek tudomásul vettem, viszont azt is látni kell, hogy a szerződéses állományban lévők nem csak "hivatás" szeretettből, megélhetési lehetőség alternatívájaként is választják a Honvédséget munkalehetőségként.
A sorozásos rendszernek is meg voltak azon pozitív ismérvei, amin belül a rendszer működött és a katonákkal akár a csillagokat is le lehetett volna hozni az égből. A "nyegle" katonák,-ahogy a cikk írja-, engem többségében nem a szó igazi értelmében elkerültek.
Viszont az állomány gerince az idők elteltével nagy odaadással végezte a feladatát, ha az értelmes munkával, kiképzéssel párosult.A '80-as évek vége felé, a '90-esévekben a katonai szolgálati idő egyre rövidebb lett, így a leszerelések időszakában egyre nehezebb volt megérteni a régebben meghonosodott jelszót: "becsülettel az utolsó percig"
Csínytevések, kilengések tarkították az utolsó napokat. Megértettük, mert az élet ciklusuk egy nehéz időszakán lettek túl.
Azt viszont mind a mai napig nem értettem meg, hogy az öreg katona, miért szívatja neg a fiatal katonát, azt a katonát, aki neki nem tett semmi rosszat, nem ártott, mert hát akit megszívathatott volna az leszerelt.
A mai fiatalok közül nem tudom mennyi "vállalna" sorozott szolgálatot, de az ténylegesen jólenne, ha egy 3-6 hónapos bentlakással, csak kiképzésre fordítva az energiát és a költségeket alapkiképzéssel, egészségügyi ismeretekkel,egyéb katonai ismeretekkel bővülne a fiatalok felkészültsége. Az se lenne hátrány, ha a fegyelmet és a rendet nem 10 éven keresztül ismernék meg, hanem honvédségi keretek között 18-20 évesen. És mégegy szempont. A laktanyák őrzése a katonák feladata kellene, hogy maradjon. Elnézem, hogy civilek őrzik a laktanyáinkat. Ebben is változást hozhatna egy döntés, amely rangjára emeli az egységes biztonsági törekvéseket, nem csak országos mértékben, hanem lokális területeken, a használt, üzemben lévő laktanyákat tekintve is. A "leves" példáját a krumplinak felhozhatnám, de azt már csak áthallásként annak, aki részére nem kell kibontani az értelmét.Köszönöm!
- csoli |
- 2009 11 5 |
- 20:11
Hát igen....egy kicsit hosszú volt az a 2 év amit lehúzott az ember katonaként!
De nekem csak a szép maradt meg az egészből!
A mai fiatalokat elnézve némelyikre rá férne egy kis " katonásdi"!
Talán férfit tudnának belőlük nevelni!!!!
Hozzászólások »
Eddig összesen 2 hozzászólás érkezett.