Jókai Mórral a diófa alatt
Balatonfüred - A városi helytörténeti gyűjtemény vezetését szeptember elején dr. Ács Anna muzeológus vette át. Mivel Füreden soha nem áll meg a kulturális élet, Anna is belecsöppent a munka sűrűjébe. Jókai hálószobájában korabeli bútorokon ülve beszélgetek vele, miközben a nagy író tárgyait csomagolják, költöztetik az emlékház munkatársai: a villa teljes felújítás előtt áll ugyanis.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
- Nem akármilyen élmény lehet egy Jókai-rajongónak az író relikviái között jönni-menni.
- Nagyszerű érzés, valóban. Gyerekkorom óta egyik kedvenc íróm Jókai, akinek a regényeit legelőször nagy-apámmal együtt olvastam noszlopi házunk diófája alatt. A rajongás azóta is töretlen.
- A ház minden tárgya az író tulajdona volt?
- Sajnos nem, mivel Jókai sok személyes tárgya, bútora ismeretlen helyre került, az író bútorokkal együtt adta el a villát felesége, Laborfalvy Róza halála után három évvel, 1889-ben. Meg akart szabadulni ugyanis minden emléktől, ami a házhoz kötötte.
- Egy hónapja dolgozik Balatonfüreden.
- Igen, és úgy érzem, hogy hazajöttem Füredre. 1987 óta járok rendszeresen a városba, a következő évben nyithattuk meg a Jókai-emlékház új, ez idáig látogatható állandó kiállítását. Az 1992 óta minden évben megrendezett Jókai-napok ünnepségsorozat tovább erősítette a kapcsolatomat ezzel a csodálatos várossal, néhány alkalommal szerepet kaptam a város más rendezvényein is.
- Milyennek találja a balatonfüredi helytörténeti gyűjteményt?
- Már az is nagy dolog, hogy egyáltalán van. De el kell mondanom, hogy rengeteg öröm ért ez alatt az egy hónap alatt. Sok dokumentu- mot, tárgyat hoztak be a fürediek, és az ország más településeiről is kaptunk füredi vonatkozású ajándékokat, néhányról tulajdonosai nem is tudták, hogy mekkora érték, még ha eszmei értékről is van szó.
- Mondana egy példát?
- Szeptemberben értesített bennünket Lichtneckert András veszprémi főlevéltáros arról, hogy rábukkant Écsy László füredi fürdőigazgató naplójának újabb, terjedelmes részére, amit feldolgoz és a jövő évben könyv alakban megjelentet.
Ez nagy kincs lesz a történészek és a lokálpatrióták számára, mert a napló valójában egy személyes törté-nelemkönyv a XIX.század második felének Füredéről, a település hétköznapjairól, ünnepeiről.
- A helytörténeti gyűjtemény anyaga a nemsokára elkészülő városi múzeumban kap majd helyet. Nem akármilyen feladat lehet egy muzeológus számára egy múzeum létrehozásában közreműködni.
- Igen, csodálatos feladat. A koncepció egyébként nem az én elképzelésem, ezt Elek Miklós, a helytörténeti gyűj-temény nyugdíjba vonult vezetője alakította ki, de az anyagot a gyűjtemény szolgáltatja, így nagyon sok, de nagyon szép munka lesz a múzeum berendezése, amelybe dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész is bekapcsolódik.
- Mi lesz a jelenlegi helytörténeti gyűjtemény épületének sorsa?
- Annak ellenére, hogy sok anyag elkerül onnan, szeretnénk az épület funkcióját megtartani, a könyvtár helytörténeti anyaga már úgyis kezd kiszorulni a könyvtár épületéből, hiszen egyre gyarapodik a helytörténeti gyűjtemény, s minden tárgyat, dokumentumot nem lehet kiállítani az új városi múzeumban.
Ezenkívül rendezvényeket is szeretnénk az épületben tartani, és tervezzük, hogy a kertet is rendbe tesszük, így ez is alkalmas lesz összejövetelekre.
