Kontra

A csalók és a focitudás

Azért nagyon kíváncsi lennék arra, hogy az olvasók kivel értenek egyet: azokkal a szponzorokkal, akik visszaléptek a világ topgolfozója, Tiger Woods mellől, mert kiderült, hogy folyamatosan megcsalta a feleségét, vagy azokkal, melyek mellette maradtak és csak lazítottak az együttműködésen. A következő kérdés pedig az lehetne: azok közül, akik mélységesen felháborodtak és forog a gyomruk (meg persze a szemük), vajon hányan csalták meg már feleségüket vagy férjüket.

Szóljon hozzá

A kétszeres kupagyőztes a némettel adós még

A Bayern München ellen kezdünk. Eleinte akadozik a játék, a bajorok szerzik meg a vezetést. A fiam csendben, aztán egyre hangosabban mondja: figyelj már oda jobban.

2 hozzászólás

Harmadik félidő

Karate, puszi, medál: az igazi vezérek kiváltsága

Nem csak közhely, hogy a különböző csapatsportágak kapusai igazi különc fickók, sőt sokak egyenesen őrültnek tartják őket.

Szóljon hozzá

Öröm, bánat, mosolygás

Csodálatos esemény a téli olimpia és egyben mókás, elgondolkodtató is. Vagyis ellentmondásos. Előfordult, hogy halálra izgultam magam a tévé előtt valamelyik lesiklás, vagy éppen hokimeccs alatt. Máskor pedig mosolyogtam a pocakos középkorú hölgyek és urak csúszókorongján, a különböző krosszos és észbontó, szerintem csaknem értelmetlen versenyek láttán.

Szóljon hozzá

Proletárok örömtánca a magyar labdarúgó-ugaron

Ezen a télen túl sokáig teltek egyhangúan és ínségesen a magyar futballkedvelők napjai. A hófödte műfüvön csúszkáló játékosok látványa, a külföldi (fantom)befektetők szokásos keringője és a soványka átigazolási hírek böngészése még a legelvakultabb honi szurkolókat sem hozta izgalomba, nem beszélve egy újabb MLSZ-elnök távozás előtti vergődéséről.

1 hozzászólás

Láttam, hallottam

Nem szabad toldozni

Talán nem árt a legelején leszögezni, hogy a magyar férfi kézilabda válogatott attól a cseh csapattól kapott ki az Európa-bajnokságon, amely azt megelőzően hat éve nem nyert mérkőzést a kontinens legjobbjainak tornáján.

1 hozzászólás

Eddie, a Sas, a ghánai Hópárduc és a többiek

Nem tartozom azok közé, akik nem tartják olimpiai részvételre méltónak azon országok képviselőit, amelyekben nem honos, sőt egyenesen ismeretlen az adott sportág. Igaz, hogy a szóban forgó versenyzők a legtöbb esetben jó néhány utcahosszal elmaradnak a legjobbaktól és stílusukban, megjelenésükben sokszor bizony mulatságosnak tűnnek, ám igyekezetük, munkájuk és teljesítményük mindenképpen tiszteletre méltó.

1 hozzászólás

Láttam, hallottam

A sport meglehetősen értékes hívószó

Elhűlve kapcsolgatom néha a sportcsatornákat és nézem az extrém sportok címszó alatt futó versenyeket.

1 hozzászólás

L. Á.: Üssed, Geri, üssed! - Videóval

L. Á.-nak valahogy megint sikerült újabb színfolttal gazdagítania a magyar televíziózás térképét. L. Á. (azért monogrammal, mert nem akarok neki se pozitív, se negatív reklámot adni) az egyik honi sportcsatorna nem éppen közkedvelt riportere, aki labdarúgó- és kézilabda-mérkőzések tucatjain bizonyította már alkalmatlanságát.

1 hozzászólás

Átigazolási időszak: vége, még sincs béke

A hétvége miatt február 1-jén fejeződött be a nemzetközi átigazolási időszak labdarúgásban. Fantasztikus távozásokról és persze érkezésekről ezúttal nem szóltak a hírek, szépen, csendben váltottak klubot a labdarúgók.

Szóljon hozzá

Harmadik félidő

Volt arcuk a támadáshoz

Úgy csaptak le áldozatukra, mint az éhes krokodilok, vagy pirányák a kiszemelt prédára.

Szóljon hozzá

A futsálé lehet a jövő, de kié legyen a jelen?

Először leültem szembe a tévével, kizárólag arra koncentráltam és vártam, hogy magával ragadjon. Nem sikerült. Aztán legközelebb már a vacsorámat osztottam meg a közvetítéssel, ebben az esetben is az ízek nyertek, többet pillantottam a tányéromra mint a képernyőre. Később valami házimunka közben adtam esélyt arra, hogy elvonja a figyelmemet, ezúttal sem jött össze.

1 hozzászólás

A nagy érzelmi kilengések Eb-je

Kissé tudathasadásos állapotban készültem a kézilabda Európa-bajnokságra és az első két mérkőzés igazolta is a várakozásaimat.

Szóljon hozzá

Régi nóta, új hangszerelés

Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy nagyon elkeserednek a magyar sportbarátok, ha a londoni olimpián mondjuk a nemzetek közötti pontversenyben még a huszonegyediknél is rosszabb helyen zár a magyar ötkarikás csapat. Úgy érzékelem, hogy az a fajta négyévenkénti sportláz, ami jellemző volt évtizedeken keresztül, kihűlőben van. Ráadásul a sport, illetve annak támogatása a politikai csatározások egyik fő témája is lett, ami sajnos egyáltalán nem növeli népszerűségét. (A sportnak még van ilyen, a politikának nálunk már nincs.)

Szóljon hozzá

Kontra

Két hiba már nem fér bele

Továbbra sem tudni, a Budapesti Honvéd SE (BHSE) vagy a Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Club (VEDAC) nyerte-e meg az egyesületek közti 2009. évi atlétikai pontversenyt.

Szóljon hozzá

Megjegyezzük...

A megosztás a cél?

Sajnos az ember nem szakadhat el avittnak tűnő témáktól. Természetesen megint a sportra szánt pénzekről kell szót ejteni. Mert most aztán (ismét) áll a bál. A vélemények alkotásához azonban félelmetes a párhuzam.

Szóljon hozzá

Más szemmel

Jöjjön végre el a Megváltó!

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Kisteleki István nekem sosem volt szimpatikus. Női szemmel nézve, azt is mondhatnám, nem tartozik a Brad Pitt kategóriába. Kifejezetten ronda ember. (De erről szegény nem tehet.)

Szóljon hozzá

Megjegyezzük...

Kinek lesz majd igaza?

Minden híresztelés ellenére én optimista vagyok a magyar sport jövőjét illetően. Hiszen - ha hinni lehet az ígéreteknek - lesz új koncepció, s ehhez elegendő pénze az országnak. S ezért aztán számomra egyáltalán nem elfogadhatatlan az, amit a (jövendő) miniszterelnök mond.

1 hozzászólás

A szabadban vagy teremben sportoljunk?

Nagyot változott a világ. És akkor most még csak nem is a rendszerváltásra gondolok. A mi időnkben (sajnos nem mostanában volt) a suli után addig nem mentünk haza, amíg egy jó kis foci derbit le nem zavartunk a kapuknak letett iskolatáskák között.

Szóljon hozzá

Budapesti játékok?

A hírek szerint hiába akkreditált öt sportkommentátort is a Magyar Televízió a 2010. február 12-28. között esedékes vancouveri téli olimpiára, a riporterek nem utaznak, hanem a budapesti stúdióból közvetítenek. Az MTV anyagi okokra hivatkozva marad távol a kanadai ötkarikás játékoktól.

Szóljon hozzá

Egyenlőtlen a verseny

Szerda este a már biztos továbbjutónak számító francia bajnok otthonában fejezi be BL-szereplését a Debrecen labdarúgó csapata. S ugyan eddig még pontot sem szerzett, a klub pénztárnoka már most - a biztos utolsó csoporthelyezés ellenére - kasszasikernek örülhet.

Szóljon hozzá

Nem ezt érdemlik a televíziónézők

A televíziós futball közvetítések, többek között a Debrecen Bajnokok Ligája mérkőzéseivel, szerintem kiválóak, Hajdú B. István és Méhes Gábor kifejezetten élvezetesen tolmácsol, a stúdióban pedig Gundel Takács Gábor faggatja a szakértőket, s nála jobbat nem is választhattak volna. A boksz csatákat sem érheti különösebb kritika, hiszen Szabó Gábor ügyes, tehetséges kommentátor. De itt van ez a kézilabda, amivel nem tudok mit kezdeni. Léderer Ákos kommentálása ugyanis élvezhetetlen.

4 hozzászólás

Kontra

A pontos válaszok híján ilyenkor érdemes példálózni

Ha valakinek fogalma sincs arról mi is az a sport, miért tud ilyen mély érzelmeket kiváltani szurkolóból és résztvevőből egyaránt, mekkora tartalékokat, rejtett képességeket képes mozgósítani, akkor az illetőnek nincs más dolga, mint érdeklődni az elmúlt hét két eseményéről. A francia futball válogatottban Henry kezezésére és a magyar profi ökölvívó Erdei győzelmére gondolok.

Szóljon hozzá

Huhogásra kacsintás, díszlépésre döbbenet

Péntek este, Győr, a szép és új ETO stadion. Zsúfolt a lelátó fele, a beléptetésnél motozás, rendesen végigtapogatják az embert, ahogy kell.

2 hozzászólás

A sztársportoló halála ismét széthasította az álomvilágot

Napló - Az emberek általában nagyon nehezen értik és emésztik meg, ha olyasvalakivel történik rossz, aki kiemelkedik az átlagból, akire igazi értékként lehet tekinteni és felnézni.

Szóljon hozzá