Júniusban lila színben tündököl a tihanyi domboldal
Fesztivál levendulával
Júniusban lila színbe öltözik a tihanyi domboldal, és a levendula illatában fürdik a környék. A sokoldalú növény virágzása csalogató természeti jelenség az érzékszerveinknek, és az ennek örömére szerveződött fesztivál pedig minden évben felejthetetlen élményt biztosít az erre járóknak.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Június közepén ismét virágzik Tihany jellegzetes virága, a levendula. Ilyenkor lila köpönyeget vesz a domboldal, és lila színben tündöklik a vidék. Az oly gyönyörű természeti jelenség köré minden évben fesztivált szerveznek. Idén június 19-én tartják a hagyományos Levendulafesztivált, a krátermaradványokban kialakult Balaton vízszintjénél magasabban fekvő Belső-tónál, amely a horgászok kedvelt helye.
|
A népszerűsítő program már kinőtte magát, hiszen szerte az országban már jól ismert természeti látványosság a tihanyi levendula virágzása. Számtalan turista sereglik össze, hogy részt vegyen a színes-szagos ünnepségen. Kisvasúttal lehet eljutni a lila csodáig, ahol idegenvezetés mellett rengeteg érdekességet tudhatunk meg az ősi virágról, a népi hagyományokról. A helyszínen levendulaillatban lehet lubickolni, parfümmintának egy kis csokrot kap mindenki ajándékba.
A sokoldalú orvosság népszerű alapanyag a gyógyá-szatban, a kozmetikában és a gasztronómiában is. Feldolgozására iparágak alakultak ki szerte a világban. A tihanyi csodálatos virágtengert nem vaskapuval és drótkerítéssel védik, hanem bárki számára megtekinthető. Azért elvétve akadnak látogatók, akik kilószámra hazavinnék a nemes fűszert. Arra azonban már az elvetemült levendularajongók sem tesznek kísérletet, hogy gyökerestül kitépjenek egy bokrot, azzal a céllal, hogy majd milyen csinosan mutat az otthoni cserépben vagy a panellakás erkélyén. Ilyen merényleteknek nem is adnának túl sok esély a természetfelügyelők és a helyi polgárőrök.
Természetesen a bioszférájából kiszakított és elcsent növény sem érezné jól magát a városi szmogfelhőben. A mediterrán klímát kedvelő lila kedvenc nem él meg minden fűcsomó vagy járdaszegély mellett, ezért is különösen értékes a levendulával borított termőterület.
Családom évtizedek óta második otthonának tekinti Tihanyt, és hónapokat tölt a meseszép félszigeten. Nagynéném történeteiből szemezgetve elevenedik meg előttem, ahogyan régen a hátizsákos turisták járták a vidéket. A ritkán felkeresett község még nem volt felkészülve a tömegturizmusra. A városokból érkező, a strandon lángost majszoló, sátras utazók sem voltak kellő tisztelettel a jobbára érintetlen vidékkel. Napokra letáboroztak, jót buliztak, majd továbbmentek. Mára ez megváltozott.
Tihany az átutazó turisták kedvelt állomása. Érkeznek, rácsodálkoznak a páratlan vidékre, feltankolnak szuvenírrel, végül sietve továbbrobognak. A külföldiek idejekorán kiszimatolták a Balaton egyik legszebb gyöngyszemének vonzerejét és - talán a legtöbb hazai látogatót megelőzve - ők fedezték fel elsőként azt.
Gondolatban kísérletet tettem arra, hogy egy oldalon felsoroljam, mennyi szépség és nevezetesség várja az ideérkezőket, de helyhiány miatt méltatlanul egy látnivalót sem szeretnék kihagyni. Ezt a nemes feladatot meghagyom a vaskos útikönyveknek, amelyek tömött sorokban és mondatvégi felkiáltójelekkel hívják fel az olvasó figyelmét, hogy Tihanyt szinte kötelező felkeresni. A mellékhatások elkerülése végett akár többször egy évben.
